Nyomásveszteség mérés

Mit is jelent ez valójában? Veszteségmérésre akkor lehet szükség ha a kompressziómérésnél  eltérő értéket kapunk a gyáritól illetve a mérést megelőző hibajelenségekből való következtetéskor ha hengerben lévő hibákat ki szeretnénk zárni. Milyen hibajelenségek lehetnek ezek? Megnövekedett olajfogyasztás, erőtlen motor, egyenetlen járás (három hengerezés) stb.  Nyomásveszteség több helyen léphet fel: dugattyúgyűrűknél, szelepeknél…  Nézzük kicsit részletesebben a dolgot.

A nyomásveszteség mérést álló motornál hajtjuk végre és hengerenként értékeljük a munkateret határoló tömítések fojtását (tömítettségét). A fojtásokat a vizsgálat szempontjából két csoportba osztjuk.

-megengedett motorfojtások: a dugattyúgyűrű, gyűrűhorony, hengerhüvely közötti fojtás

-nem megengedett motorfojtások: rosszul záró szelep-szeleptányér, hengerfejtömítés

                                       A munkateret határoló fojtások

                                  A nyomásveszteség-mérő műszer felépítés

                               (a műszer szaggatott vonallal van bekeretezve)

                                                                                                                                                                                                                           A veszteségmérés modellje                                                    

                                       A nyomásmérőn kijelzett érték  értelmezése                                                                                                       

A hálózati levegőnyomást a műszer a beépített nyomásszabályzó segítségével 0.2 Mpa (2 bar) értékre csökkenti. A szabályozott nyomású levegő halad át az etalonfojtáson majd a motor hengerterébe jut, s annak a fojtásain keresztül távozik a szabadba. Mivel az etalon és a motorfojtások sorba vannak kötve a nyomásmérő a kettő arányának megfelelő értékére fog beállni 0 és 0.2 Mpa között.

A mérés elvégzése és kiértékelése:

A mérést üzemmeleg motoron, sűrítés munkaütemben (forgásirányba forgatva) a felső holtpont előtt megállított dugattyúhelyzetben kell elvégezni. Ennek az oka, hogy a szívó és kipufogó szelep csupán ebben a helyzetben zárt.

A hengerkopások feltérképezése céljából lehetőség van arra is, hogy a mérést az alsó holtponttól (a szívószelep zárásától) a felső holtpont felé haladva több ponton is elvégezzük.

A mérést fonendoszkóppal kiegészítve a levegőszivárgás helye is felderíthető, mellyel pontosabbá tudjuk tenni a diagnosztikai információt.

A hengertömítettséget általában %-os mérőszámmal értékeljük ki. A csökkenés százalékos értéke azonban hengerfuratfüggő hiszen,  nagyobb hengerfurat átmérő esetén nagyobb a henger körüli körgyűrű felület amelyen a levegő normál esetben is megszökhet, ezért itt nagyobb százalékos nyomásesés engedhető meg.

Ezzel indokolható, hogy a mérés kiértékelése hengerfurat intervallumok szerint történik.