A Hibakod.hu honlapja a legjobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie) alkalmaz. Weboldalunk használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tudnivalók

Opel Astra G 1.4 16V teljes generál 150.000 km-nél

Mindenek előtt el kell, hogy mondjam, ebben az autóban ténylegesen ennyi km van. Az autó valóban Magyarországon lett először forgalomba helyezve és végig egyetlen egy tulajdonosa volt.

Tehát egy kedves barátom azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy tudnék-e neki segíteni abban, hogy felújítsam neki az autóját? Új autó vételén gondolkodott, mondán, hogy a kötelezőkön kívül másra nem kellet költeni ennél sem. Az autó 2006-os gyártású utolsó Opel Astra G. Azt tudtuk, hogy az összes futóműalkatrészt valamint a vezérműláncot kompletten cserélni kell. Én azt tanácsoltam neki, hogy inkább költse rá erre az autóra azt az összeget amiből úgy helyre lehet hozni, hogy jó pár évig még kiszolgálja, és akkor jóval kevesebb pénze fog benne állni. Amúgy sem megy sok km-t a lakótelepen áll stb…. Átgondolta és végül abban maradtunk, hogy akkor ezt az utat választja.

Azzal a mozdulattal kezdtem, hogy lekötöttem az akkumulátort majd letekertem az olajbetöltő sapkát. A képet látva elképzeltem mi lehet a belsejében, a szelepfedél alatt.

Első blikkre ez sokaknak nagyon hengerfej gyanús lenne, ellenben a tulaj elmondta, hogy viszonylag rövid távokra használja a gépkocsit.

Ennél a pontnál sejtettem, hogy lesz mit takarítani…De hát ilyen ez a popszakma nemde?

Maga a motortér teljesen kulturáltnak mondható egy ennyi km-t futott autót tekintve. Nincs benne semmilyen felfogató, csatlakozó eltörve. Mondhatni élmény ilyen autóval dolgozni ebből a szempontból.  Első ránézésre semmi kirívó nincs benne.

A trafósor kiszerelése után láthatóvá válnak a gyújtógyertyák. Pár darab csavar rögzíti. A kiszerelésnél ügyeljünk arra, hogy lehetőleg csak függőleges irányba mozgassuk a trafósort.

A jobb első kereket mindenképp le kell szerelni. Ügyeljünk, hogy a gyári emelési pontnál bakoljunk alá,mert könnyen behajlik a küszöb.

A levegőszűrő ház tetejét egyben le lehet szerelni a fojtószelepre menő csővel, a kartergáz csővel, valamint a légtömegmérővel.

Itt már látni lehet, hogy a fojtószelep is üdvözölni fog egy kis takarítást.

A következő lépésként engedjük le a hűtőfolyadékot. Ezt könnyen meg tudjuk tenni a hűtő oldalán található leeresztő kis csappal. Ne tekerjük ki teljesen, mert akkor ömleni fog a víz kifelé.

A hűtőfolyadék leengedése, illetve a levegőszűrő ház kiszerelése után megkezdhetjük a motortató bak kiszerelését. Figyeljünk arra, hogy a megfelelő helyen támasszuk alá az olajteknőt. Ne kezdjük el lazítani, ha a bak nincs tehermentesítve, mert képes arra, hogy kihozza a csavar a menetet a konzolból.

 

A vízpumpán lévő valamint a vezérműtengely jeladó csatlakozójáról ne feledkezzünk meg. A vízcsöveket is levehetjük.

Először a nyúlványon ülő gumibakot szereljük le. Utána kényelmesen hozzáférünk a konzol csavarjaihoz is.

A konzol leszerelése után vegyük le a hosszbordásszíjat. A képen látható feszítőgörgőt kell lenyomni ahhoz, hogy le tudjuk emelni a szíjat. Utána nyugodtan leszerelhetjük magát a feszítőt is. A generátor valamint a klímakompresszor csavarjait is kivehetjük. Sajnos útban lesznek.

Nem kell megijedni a vízpumpán lévő szíjtárcsát rögzítő csavaroktól. Könnyedén ki lehet tekerni őket.

Ne felejtsük el a vízpumpa felett lévő szelepfedél lefogató csavart. Alapesetben csak akkor látható, ha a kábelköteg műanyag házát leemeljük a fedélről. Ehhez le kell venni az olajnyomás jeladó csatlakozóját is.

A dobbetét alsó burkolatát szereljük ki. Összesen 4 db lemezcsavar tartja.

Itt egy kicsit sokkot kaptam. Hogy nézhet ki így egy végig márkaszervizben szervizelt autó motorja 150 ezer megtett km után? Inkább nem firtatom a kérdést, hogy vajon mit csináltak meg a szervizelés alkalmával és mit nem. Itt fontos kiemelnem, hogy bizonyára sokan hallottunk már arról, hogy az Ecotec hajlamos enni az olajat. Sajnos általában ez a szelepfedél meghibásodása miatt következik be. Hogyan is tud meghibásodni egy műanyag szelepfedél? Hát úgy, hogy abban lett elhelyezve az úgynevezett kartergáz csapda, és mivel el van tömődve ezzel az olajkokszos sárral, nem tud kicsapódni a motorolaj a kartergázból és visszafolyni az olajteknőbe. Így szépen a kartergáz visszavezető csövön keresztül a motorolaj is be tud jutni az égéstérbe. 

Itt talán jobban látszik, hogy mennyire tele van ezzel a sárgás trutyival. Kettő verzió volt. Vagy elpucolom, hogy jó sok pénzért veszünk gyári újat. Hát elpucoltam, de erről majd később.

Ehhez nem kell túl sok kommentet hozzáfűznöm. Nem csoda, hogy megnyúlik az a szerencsétlen vezérműlánc.

Gondoltam magamban, hogy ahhoz, hogy ezt rendesen letakarítsam párszor keletnek kell fordulnom, néhány imát magamban mondogatva.

Több,mint egy láncszem volt a nyúlása a vezérműláncnak. Az hagyján, hogy csattogott, de csoda, hogy nem ugrott át.

A lógás természetesen a vezérműtengely rögzítésén is megmutatkozott. Nem lehetett egyszerre betenni a rögzítő célszerszámot a két tengely végébe.

Ahhoz, hogy tudjuk rögzíteni a főtengelyt ki kell tekerni a rögzítési pontnak a helyét.

A főtengelyt csak az arra alkalmas gyári célszerszámmal tudjuk rögzíteni. Először a vezérműtengelyt kell nagyjából jelre forgatni. Utána helyezzük be a rögzítő stiftet majd óvatosan tekerjük az óra járásával megegyezően, míg teljesen fel nem ütközik a blokktestre.

Ha mindent rendben csináltunk akkor a főtengely szíjtárcsán lévő jelölés egybeesik a vezérmű burkolaton lévő jelöléssel.

Ahhoz, hogy le tudjuk szerelni a vezérmű házat ki kell venni az olajpumpát meghajtó egységet. Ehhez le kell szerelni a főtengely szíjtárcsát valamint a főtengely végén lévő rögzítő csavart is.

A régi főtengely szimeringen látszik, hogy nem örvend valami kicsattanó állapotnak. A csere szükségessége egyértelmű.

A burkolat leszerelése után azt egyből észre tudjuk venni, hogy a vízpumpa már volt cserélve. Gondosan bepasztázták biztos,ami biztos. Szépen meg van égve minden.

A burkolat belseje nem arról árulkodik, hogy jó minőségű olajjal használták a gépet. A biztonság kedvéért szétszedtem az olajszivattyút is.

Szerencsére itt akkora olajsár nem halmozódott fel. Egy alapos tisztítás után össze is lett rakva.

A vezérműtengelyek kiszerelés után látszott igazán az a jó kis olajsár. A vezérműtengely leszorítókat valamint a himbákat rakjuk sorba. Ugyan oda kerüljön vissza ahonnan kivettük. A leszorítók meg is vann számozva.

A régi és az új hidraulikus szelepemelő. A régit összepréselve távozott az a jó kis olajkoksz belőle.

Az egyik szelepemelő szét volt ugorva. Valószínűleg kicsit ki is támasztott az egyik szelep. Szerencsére időben lett orvosolva a dolog.

A vezérműlánc leszerelése után pucoljuk el a tömítés alatti felületet. A vízpumpánál lévő pasztát mindenképp távolítsuk el. Ügyeljünk arra, hogy fém tiszta valamint olaj és zsírmentes legyen a tömítő felület.

Mivel tiszta olajsár volt minden a motorban úgy döntöttem, hogy mindenképp leveszem az olajteknőt. Ehhez a művelethez mindenképp le kell venni a kipufogót. Általában jól össze van rohadva a csatlakozásnál a három darab csavar. Nem árt befújni vastagon egy kis rozsdaoldóval.

Az előző szervizben biztosra mentek, hogy ne csavarodjon ki "magától" a leeresztő csavar. Kettő darab Torx tört bele  végül vágóval kellet megindítani a csavart. Sosem értem miért kell megtépni ennyire…

Jól döntöttem a teknő leszerelését illetően, hiszen látszik a képen milyen lerakódás, égett olajkoksz van benne.

 

A legjobb ha veszünk egy flakon Brigéciol-t és beleöntjük,majd hagyjuk állni egy-két órát. Utána egy nagyobb ecsettel szépen el lehet távolítani a lerakódást.

Az eredmény magáért beszél. Így már megnyugodtam, hogy tudom minden rendben van. Az olajszivattyú szűrőjénél van egy gumi tömítés. Ha szükséges (meg van keményedve) mindenképp cseréljük ki. Ha nem zár rendesen akkor előfordulhat, hogy a tömítetlenség miatt nem épül fel rendesen az olajnyomás, ami motorkárhoz fog vezetni.

Az olajszivattyú szűrője kicsit érdekes volt. A másik irányból belefújtam egy kis féktisztítút majd nem jött ki semmi a túloldalon annyira el volt tömődve. Oltári szerencse, hogy nem lett csapágyas az autó. Természetesen a biztonság kedvéért kivettem kettő darab csapágyat és megnéztem. Szerencsére minden rendben volt.

Szerintem érezhető a különbség. Kettő órán keresztül pucoltam, mosogattam, mire ilyen lett. Nekem nagyon bevált a fékolaj illetve a felnimosó folyadék. A felnimosónak az egyik nagy előnye, hogy nem oldja meg a műanyagot, mint a Brigéciol. Miután elmostuk rendesen folyassunk át rajta 1-2 liter motorolajat. A vezérműtengelyek visszahelyezésénél figyeljünk arra, hogy a nyugvócsapágyakat olajozzuk meg illetve e vezérműtengely leszorítókat se hagyjuk szárazon. Ha rögzítettük a tengelyeket nyugodtan öntsünk rá nagyjából egy-másfél liter motorolajat. Itt már azt használjuk amivel felfogjuk tölteni a motort. Előtte az olajteknő felhelyezéséről ne feledkezzünk meg.

Az új lánc felhelyezésénél ügyeljünk arra, hogy ne legyenek még lehózva a lánckerekek. A tömítést a lánc felrakása előtt tegyük fel, mert nem tudjuk beforgatni alá.

Valahogy így kell, hogy kinézzen a takarítás után. Szivárogni fog az olaj nem zsírtalanítunk előtte.

A tömítést nyugodtan megvezethetjük pár darab csavarral.. A láncvezetők miután meg lettek húzva oda fogják szorítani a motortömbhöz. Így biztos, hogy az összes rögzítő csavar helye ott lesz ahol kell. A burkolat visszarakása után tudjuk csak meghúzni a lánckerekeket. A szívóoldali vezérműtengely végén helyezkedik el a jeladó tárcsa. Ez mindenképp oda kerüljön vissza ahol volt, mert nem fog beindulni az autó. Ezt csak célszerszámmal lehet beállítani megfelelően. Lehetőleg mással ne is próbáljuk meg.

Itt is figyeljünk a tömítő felület tisztaságára valamint a zsírtalanításra. Itt is alkalmazhatjuk a Brigéciolt nyugodtan.

Az elpucolt szelepfedél majdnem úgy néz ki,mint az új. Ezt is felnimosóval tudtam így elpucolni. Egy éjszakát hagytam ázni. A pucolás végén fújjuk át féktisztítóval majd levegővel. 

Ez volt a kiszerelt olajszűrő. Első ránézésre egyáltalán nem úgy néz ki,mint egy időben cserélt szűrő.

A régi szűrő már egyáltalán nem látta el a feladatát, mivel kis volt lyukadva. Vezérműlánc cserénél alap az olaj és az olajszűrő cseréje.

A fojtószelep belseje is jól nézett ki. Ezért szoktam röhögni, mikor hallom mástól, hogy neki kipucolták. Kérdezem, és levették? Ja, nem csak befújták kívülről. Nagyon kíváncsi lennék, hogy hány flakont kellene belefújjak, hogy a pillangószelep másik oldaláról is leszedje ezt a ráégett kokszot. Annál nincs jobb módszer, hogy az ember leveszi és kitakarítja.

A kipufogó csatlakozásának a tisztításáról sem feledkezzünk meg. A csiszolópapír tökéletesen megfelel. Miután megvagyunk ezzel elkezdhetjük a maradék alkatrészek visszaszerelését. Töltsük fel motorolajjal. Ne lepődjünk meg, kicsit több olaj kell bele a megszokottnál, mert az olajteknő is le lett véve és el lett pucolva. Ha mindennel készen vagyunk,akkor indíthatjuk az autót. Első indítás után ellenőrizzük az olajszintet.

 

A futómű felújításnál az axiálcsukló kiszereléséhez mindenképp ajánlatos az erre való célszerszám használata, mert nem férünk hozzá a lengőkartól és a bölcsőtől.

Az új axiálcsukló beszerelése előtt ellenőrizzük a kormánymű belsejét. Figyeljük meg, hogy nincs-e esetleg tömítetlenség.

Az lengéscsillapítót csak úgy tudjuk kicserélni ha van rugóösszehúzónk. Érdemes kicserélni a toronycsapágyat valamint a toronygumit is.

Nem árt, ha bekenjünk a csavarokat egy kis rézpasztával. Ezzel megkönnyítjük a saját dolgunkat is, mert legközelebb könnyebb lesz szétszedni.

A lengőkarok cseréjekor figyeljünk arra, hogy csak akkor húzzuk le, ha már kerékre tettük az autót. Ez fontos, mert ellenkező esetben feszülhet a szilent,ami miatt idő előtt tönkremehet. 

Most biztos sok emberben megfogalmazódik a kérdés, hogy megérte-e egyáltalán ennyit rákölteni egy ilyen idős autóra? A válaszom, az hogy igen. Ha csak azt nézzük, hogy első tulajdonos autó és valóban nem volt sérülve, akkor szerintem már megérte rendbe rakni. A javítás költsége nem volt olcsó. Picivel volt magasabb 400 ezer forintnál mindennel együtt. Viszont cserébe, ki lett cserélve az összes futómű alkatrész elöl-hátul, az első billenés gátló bak, a hosszbordásszíj feszítő csapágy szíjjal együtt, a gyújtógyertyák, olaj és olajszűrő valamint a vezérműlánc szett és a 16 darab hidraulikus szelepemelő a járulékos tömítésekkel együtt (szelepfedél, olajteknő). Sajnos nem volt olcsó a különböző segédanyagok felhasználása a pucoláshoz, mosáshoz.

konklúzió: Ha mondjuk most én vettem volna egy használt autót és ezt a műveletet kellett volna végrehajtanom biztos befonom a hajam. Mert annyival olcsóbban nem tudtam volna megvenni az is biztos,mert Magyarországon mindenki megkímélt nemdohányzónak és frissen szervizeltnek akarja eladni az autóját. Tisztelet a kivételnek. Ellenben ha azt nézem, hogy mint első tulaj ráköltöttem egy ekkora összeget az autómra, de cserébe még minimum 5-7 évet kiszolgál és a kötelező szervizen kívül nem kell másra költeni akkor viszont mindenképp megéri, mert tudja az ember, hagy mit rakott bele. Nyilván ezentúl nem márkaszervizbe fogja hordani olajcserére az is biztos. Mielőtt bárki azt gondolná, hogy rágalmazom a márkaszervizeket azt kell mondjam, hogy nem erről van szó, de az igazság az, hogy láttam ennél jóval öregebb autót, amibe ténylegesen le volt cserélve az olaj a megadott időben és közel sem nézett ki így a belseje. Nem beszélve arról, hogy az autó tulajdonosa csalódott a legjobban és az, hogy Ő ezentúl hova viszi a saját autóját olajcserére illetve szervizbe az  már az saját dolga.