A Hibakod.hu honlapja a legjobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie) alkalmaz. Weboldalunk használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tudnivalók

A motorolaj feladata

A motorolaj feladata:

Elsődleges feladata a belső égésű motorokban lévő különböző alkatrészek kenése, illetve a súrlódás csökkentése az alkatrészek között. Ezen kívül a motorolaj hivatott a hő elvezetésére, a motor tisztántartására valamint a tömítések illetve a fém alkatrészek korrózió elleni védelmére és kenésére.


Összetétele:
A motorolaj bázisolajból illetve különböző adalékanyagokból épül fel annak minőségétől függően.

Adalékanyagok:

Detergens és diszpergens adalékok

Kopásgátló adalékok

Korróziós inhibitorok

Surlódásmódosítók

Antioxidánsok

Fém dezaktivátorok

Habzásgátló adalékok

Dermedéspont csökkentők

Tömítés regenerálók

Fajtáji:

Ásványi olaj

Részszintetkius olaj

Fullszintetikus olaj

Viszkozitás:
A motorolajnak olyan összefüggő úgynevezett olajfilm réteget kell képezni, amely terhelés alatt is meg tudja tartani ezen tulajdonságát vagyis nem szakad el. A kenőképesség a kenőanyag sűrűségének a függvényében változik. A folyási képességet viszkozitásnak nevezzük.  Az olaj viszkozitása a hőmérséklet változásával nagymértékben változik. Alacsony hőmérsékleten a motorolaj megdermed vagyis a viszkozitása túlságosan megnő. A hőmérséklet emelkedésével a viszkozitás fokozatosan csökken, végül a kenőanyag hígfolyóssá válik vagyis a kenőképessége csökken.
A motorolajokat a SAE J300 (Society of Automotive Engineers) Autóipari Mérnökök Egyesülete fogta csokorba a viszkozitási alapú osztályozási rendszerrel, amely a motorolajok szinte legrégebben rögzített fizikai tulajdonsága. Megkülönböztetünk hideg és meleg oldali viszkozitást, de nézzünk egy konkrét példát.

SAE 10W40

A W előtti szám a téli (hideg) a W utáni szám pedig a nyári (meleg) viszkozitási értéket mutatja. Jelen esetben ez a motorolaj -35 és +45 oC között alkalmazható. Ezen értékekkel azért jó ha tisztában vagyunk, mert ha a megadott érték alá csökken a hőmérséklet, könnyen megeshet, hogy az olaj ledermed ezáltal az olajszivattyú „csak” levegőt tud pumpálni, ami azt eredményezheti, hogy nem lesz megfelelő kenése a motornak, ezáltal károsodhat. Amennyiben magasabb hőmérsékletnek tesszük ki gépjárművünket, könnyen megtörténhet, hogy az olajfilm réteg úgymond megszakad, ami szintén nem túl előnyös az erőforrásnak. Ennyit a viszkozitásról dióhéjban.

Milyen motorolajat töltsek az autómba?
Sokak számára ez nem egyszerű kérdés. Amennyiben rendelkezünk szervizkönyvvel, abban az esetben az ott leírtak az irányadóak.  Ha nincs semmilyen leírásunk a gépkocsiról, akkor mindenek előtt vegyük figyelembe az API (American Petroleum Institut) Amerikai Petróleum Intézet által kiadott szabványt, melynek alapján könnyen megtudhatjuk, hogy az adott kenőanyag benzines avagy diesel autóba való.
Az ’’S’’ betűvel jelölt motorolajok benzines, a ’’C’’ betűvel kezdődők pedig diesel erőforrásokba valók. Egy kicsit bővebben:
SF: Régebben készült gépjárművekbe 1987-ig illetve a keleti gyártmányú benzines autókba.
SG: 1988-tól gyártott normál és feltöltős, benzinüzemű gépjárművekhez.
SH: 1993-tól gyártott normál illetve feltöltővel rendelkező benzines gépkocsikhoz.
SJ: 1997-től lépett érvénybe. Szigorított habzási tulajdonságokkal rendelkezik. Szívó illetve feltöltős benzinüzemű motorokba.
SL: Valamennyi, napjainkban gyártott normál illetve feltöltős motorhoz. Csökkentett üzemanyag fogyasztást biztosít.

CD: Hagyományos, elsősorban szívódiesel motorokhoz.
CE: Szívó illetve feltöltős motorokhoz. Csökkentett üzemanyag fogyasztást biztosít.
CF: Az API CD besorolását váltotta fel 1994-ben.
CF-4: 1991-től gyártott nagy teljesítményű és magas fordulatszámú diesel motorokhoz.
CG-4:1994-ben bevezetett új kategória, mely hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a CF-4
viszont a szigorúbb emissziós értékeket is tudja biztosítani.
CH-4: A CG-4-nél szigorúbb emissziós értékeket is képes teljesítni, valamint csökkentett szelepvezető
kopást, hatékonyabb koromkezelést és magasabb teljesítmény szintet biztosít.
CI-4: 2002-ben bevezetett szabvány, amely a 2004-es emissziós értékekre lett tervezve.

Ezen felül létezik még az ACEA (Association des Constructers Européens d’Automobiles) Európai gépjárműkonstruktőrök szövetsége besorolás is.
A benzinüzemű motorokba az ACEA A1, A2, A3, A4 és A5 jelöléssel ellátott motorolajok tölthetők.
A diesel üzemű motorokba ACEA B1, B2, B3, B4, valamint B5 jelöléssel ellátott motorolajok tölthetők.
Az EURO IV-es erőforrások szabványi: ACEA C1, C2, C3.

Mindig a gépjárműhöz előírt szabványú motorolajat használjunk fel!

Milyen gyakran cseréljünk motorolajat?

Elhanyagolt olajcsere intervallum

Ez nagymértékben függ a felhasználás jellegétől illetve az olaj minőségétől is. A mai autók körében egyre jobban elterjedt a minél „később” cseréljünk olajat vagyis egyre jobban kitolják a futásteljesítményét a motorolajnak. Ennek köszönhető, hogy akár 30.000 km-t is tud szavatolni a gyártó egy olajcsere periódussal, de ennek szinte mindig feltétele a rendszeres olajszint ellenőrzés. Hiszen általában nem  garanciális probléma az, ha a motor megragad, mert nem volt benne megfelelő mennyiségű motorolaj. Mi általában azt szoktuk javasolni, hogy 10.000 km. megtétele után vagy évente cseréltessük le az autóban. Ebből nem szokott baj történni. Főleg a feltöltős illetve a láncos vezérlésű gépjárművekben fontos ezt időben végrehajtani.